Sport, felkészülés
LABDAJÁTÉKOK
Kezdjük először is a 4 legnépszerűbb, alap labdajátékkal, mely az iskolai tananyag része.
Röplabda
Pálya: 18 x 9 m-es terület, melyet egy legalább 3 m széles kifutó vesz körül minden oldalon. A pályát háló választja el, így egy csapat területe 9x9 m. A pálya magassága a terem magassága, de minimum 7 m.
A csapat összetétele, játékosok száma: maximum 12 fő, a pályán pedig 6 fő tartózkodhat.
Vonalak: Oldalvonal, alapvonal, középvonal (és háló) és 3 m-es vonal vagy támadó vonal: az első sor zónája! A hátsó sor játékosai ezt leütéskor nem léphetik át.
Háló magasság:
- férfi: 2,43 m
- női: 2,24 m
Nyitási zóna: az alapvonal mögött, az oldalvonal meghosszabbításával határolva egészen a terem végéig tart.
Pontot szerezni:
- sikeresen az ellenfél térfelén a talajra juttatja a labdát
- az ellenfél hibát követ el vagy büntetésben részesül
HIBÁK:
- ököllel, lábbal vagy fejjel érinti a labdát
- átlóg vagy átlép az ellenfél térfelére, hozzáér a hálóhoz (kivéve ha ezzel nem befolyásolja a játékot)
- a nyitást a pályán belülről hajtja végre
- magatartásával sérti a játékot, játékosokat, bírót
Szettek, mérkőzés: A mérkőzés szettekből áll, mely 3 nyert szettig megy. Egy szett 25 pontig tart, de két pont különbségnek kell meglennie. Mindezt addig kell folytatni, míg 30 pontig nem ér, utána 1 pont különbséggel zárul. Az 5. szettre, ha sor kerül, akkor ott 15 -ig megy a szett.
Sorsolás: A játék előtt sorsolással dől el: nyitás vagy fogadást választ a csapat, illetve melyik térfelet.
Állásrend, forgás: A csapat előre megadott állásrendben áll fel, ezen egy szett alatt nem lehet változtatni. Forgás akkor van: ha a csapat megszerzi a nyitás jogát.
Egyéb fontos szabályok:
- A játék nyitással kezdődik (amikor a nyitó játékos sípszó után beleér a labdába)
- 1 térfélen belül 3 érintés lehet, a 3.-ra át kell ütni a labdát
- egy játékos egymás után 2x nem érintheti meg a labdát
- ha a labda leesik a talajra: bent van ha pályára érkezik vagy pályát határoló vonalakat érinti.
- a labda kint van: ha bármilyen a pályán kívüli tárgyhoz ér: terem fala, mennyezet, oszlopok, nézők, bírák, stb vagy áthalad a háló alatt.
- a játékosok nem takarhatják el nyitáskor a nyitó játékost az ellenfél elől
Kosárlabda:
Pálya: 28 x 15 m
Játékosok száma: a pályán 5 fő + cserejátékos
Vonalak: oldalvonal, alapvonal, középvonal, 3 pontos vonal, trapéz, büntető vonal, középkör, büntetőkör
Pálya adatok:
- középkör, büntetőkör átmérője: 3,6 m
- szigorított terület már nem trapéz, hanem téglalap, büntetővonal 5,8 m
- 3 pontos vonal sugara: 6,75
- a palánk 1,2 m-re nyúlik be az alapvonaltól a játéktérbe
A gyűrű magassága: 3,05 m
Játékidő: 4 negyed van, 4x10 perc, de ha valamelyik csapat egy negyedben 21 pontot szerez, akkor megnyeri a mérkőzést akkor is, ha a játékidő nem telt le
Legfontosabb szabályok:
- pontszerzés: 3 pont a 3 pontos vonalon kívülről, a többi 2 pont, a büntető dobás 1 pont
- 8 mp-es szabály: a labdát 8 mp alatt a támadó térfélre kell juttatni
- Támadóidő: 24 mp amint a labda a támadó térfélre ér, 24 mp múlva kosarat kell dobni
- lépéshiba: a labdával nem lehet lépni, átadással vagy labdavezetéssel kell játékban tartani a labdát
- kétszer indulás: labdavezetés után megfog, majd újra labdavezetés
- visszajátszás: ha a labdát átviszi a csapat a támadó térfélre a védő térfélről, akkor azt oda visszajátszani nem lehet
- 3 másodperces szabály: a trapézon belül a támadójátékos max 3 mp-ig tartózkodhat
- szabálytalanság: kezére üt, fellök, átölel, elgáncsol, lábat ér a labda – ekkor az oldalvonal mögül megy a dobás
- fault=játékossal szembeni szabálytalanság: ha ez dobás közben történik, akkor büntetődobást hajt végre a sértett játékos. Ha közben a kosár bemegy, akkor az érvényes, és 1 büntetődobást kap, ami 1 pontot ér. Ha a kosár érvénytelen, akkor annyi büntetődobást kap, amennyit ért volna a kosár
- kipontozódás: ha valaki 4 személyi hibát (fault-ot) követ el, kipontozódik, le kell mennie a pályáról és a mérkőzés végéig nem léphet fel.
Kosár után: a palánk alól kell a labdát játékba hozni átadással.
Kezdéskor: a középkörben felugrással kell a labdát játékba hozni. Mindenki a saját térfelén tartózkodik, a körben pedig csak egy-egy játékos lehet.
Kézilabda:
Pályaméret: 20 x 40 m
Játékosok száma: 6 mezőny + 1 kapus (max létszám cserével együtt 14 fő)
- bal és jobb szélső
- bal és jobb átlövő
- irányító (védőként: zavaró)
- beálló
Cserélni tetszőleges mennyiségben lehet a meccs alatt
Játékidő: 2x30 perc, 10 perc szünettel.
Vonalak:
Alapvonal, oldalvonal, középvonal, gólvonal (3m széles), kapus határvonal: 4m, kapu előtér vonal: 6m, büntető vonal: 7 m, szabaddobási vonal: 9 m
Legfontosabb hibák, szabályok:
- Lépésszabály: max 3 lépés labdával a kézben
- Kétszer indulás: labdavezetés, kézben tartás, labdavezetés
- Láb!: ha térd alatt ér a labda a lábhoz
- Passzív játék: időhúzás támadáskor cél nélkül
Labdarúgás:
Pályaméret: 90-120 x 45-90 m
Játékosok száma: 10 mezőny + 1 kapus
Játékidő: 2x45 perc
Vonalak:
Alapvonal, oldalvonal, kapuvonal, középvonal, kapuelőtér: 5 m-es vonal, büntető terület: 16 m-es vonal, büntető vonal: 11 m, kapu mérete 2,44 x 7,32 m
ATLÉTIKA
Az atlétika pálya egy 400 m hosszú ovális alakú pálya melynek két hosszabbik oldala 100 m hosszú, 8 vagy 6 sávos. Közepén általában egy foci pálya kap helyet, de emellett itt találhatók a távolugró gödrök (2 vagy 4 db) a magasugró és rúdugró rész, a kijelölt dobószektorok és még az akadálypálya vizesárka is.
Az atlétikai versenyszámokat a következő képen csoportosítjuk:
- Síkfutás: (60 m futás csak fedett pályán vagy gyerek versenyeken), 100 m, 200 m, 400 m, 800 m, 1500 m, 5000 m, 10000 m, maraton, 4x100 m váltó, 4x400 m váltó
- Gát-, akadályfutás: 100/110 m gát, 400 m gát, 3000 m akadály
- Gyaloglás: Női: 20 km, Férfi: 20 km, 50 km
- Ugrószámok: távolugrás, hármas ugrás, magasugrás, rúdugrás
- Dobószámok: (kislabdahajítás csak gyerekeknek) gerelyhajítás, kalapácsvetés, diszkoszvetés, súlylökés
Összetett versenyszámok pedig a következők:
Hétpróba (nők): 100 m gátfutás, magasugrás, súlylökés, 200 m síkfutás, távolugrás, gerelyhajítás, 800 m síkfutás
Tízpróba (férfiak): 100 m síkfutás, távolugrás, súlylökés, magasugrás, 400 m síkfutás, 110 m gátfutás, diszkoszvetés, rúdugrás, gerelyhajítás, 1500 m síkfutás
Nem tartoznak szorosan az atlétikához az utcai futóversenyek, de mégis itt említeném meg: kisebb 2-10 km-es futások, félmaraton (21 km), maraton (42 km) és az ennél jóval hosszabb hazánkban évente megrendezésre kerülő Eger-Miskolc futás, illetve Bécs-Budapest (350 km) 5 napos futóverseny.
ÚSZÁS
A szabvány versenyuszoda 50 m hosszú és 8 sáv széles. Természetesen ennél kisebb szabvány uszodák is vannak: 20m, 25m, és 33 m hosszú medencével. 4 úszásnemet különítünk el:
- mellúszás
- gyorsúszás
- hátúszás
- pillangóúszás (melynek érdekessége, hogy lábtempóját pedig delfin lábtempónak nevezik)
Nem külön úszásnem, de külön versenyszám a vegyes úszás, mely úgy áll össze, hogy mind a 4 úszásnemben kell úszni, méghozzá meghatározott sorrendben: mell, hát, pillangó,, gyors.
A versenyeken az említett úszásnemekben több távon is versenyezhetnek a versenyzők. pl 50 m, 100 m, 200 m, 400 m, 800 m, 1500 m.
TORNA
Különböző jellegű és különböző szereken bemutatott sportág, melynél nagyon magasan dominál a testtartás. Vannak szerek melyeken komoly statikus vagy dinamikus erőt kell kifejezni és szép tartással kivitelezve bemutatni. Vannak hajlékonysági és akrobatikus elemek is. A férfiak és nők tornaszerei közül csak kettő egyezik meg a többi teljesen eltérő. Érdekesség még, hogy felnőtt versenyzőnek számít nőknél, aki betöltötte 0 15, férfiaknál pedig a 16 évet.
- Női tornaszerek: talaj, ugrás (szekrényugrás), gerenda, felemás korlát
- Férfi tornaszerek: talaj, ugrás, korlát, nyújtó, gyűrű, ló
(Nézz utána az interneten, hogy melyik tornaszer hogy néz ki!)
EGYÉB SPORTÁGAK:
- küzdősportok: cselgáncs, birkózás, ökölvívás, harcművészetek
- kerékpár sportok
- ütős sportok: tenisz, asztali tenisz, tollas
- téli sportok: sí és korcsolya sportok
- egyéb vízi sportok: búvárúszás, evezés, szinkronúszás, műugrás
- lövészet és vívás
- összetett sportágak mint pl. öttusa (vívás, úszás, lovaglás, futás-lövészet) vagy a triatlon (úszás, kerékpározás, futás)
- szabadidősportok: túrázás, hegymászás
- szellemi sportok: sakk
- technika sportok: repülés, autó- és motor sportok
- és még rengeteget sorolhatnánk...
- lovas és kutyás sportok
----------------------------------------------------------
SPORTTÖRTÉNET
Az ókori olimpiák már időszámításunk előtt elkezdődtek. Az első i.e. 776-ban volt, melyet innentől kezdve 4 évenként rendeztek meg összesen 292 alkalommal. Ezt követően 1500 évig nem rendeztek olimpiát, majd az első újkori olimpia 1896-ban Athénban került megrendezésre, és innentől kezdve ez a folytatódott az ókori olimpiák mintájára 4 évente nyáron.
Az athéni olimpián csak 9 sportág szerepelt (torna, tenisz, lövészet, súlyemelés, birkózás, atlétika, úszás, vívás, kerékpározás), összesen 241 résztvevővel.
Az első téli olimpiát 1924-ben rendezték a nyári olimpiák évével megegyező időpontban. Az olimpiai sportágak folyamatosan bővülnek, de még ma sem szerepel minden sportág az olimpiákon.
Versenyek:
A kisebb iskolai vagy falusi versenyeket a körzeti majd a megyei versenyek követnek. Ezek felett áll rangsorban az országos verseny. Akik az országos versenyeken jó eredményt értek el és képesek teljesíteni a világversenyekre való kvalifikációs szintet, azok a versenyzők elindulhat európa- illetve világbajnokságokon, illetve a sportversenyek csúcsán az olimpián. A versenyek első 3 helyezettjét díjazzák arany-ezüst-bronz éremmel, de világversenyeken sportágaktól függően értékelik még 4., 5., 6. helyezetteket is.
Nézzük hol rendeztek olimpiát az elmúlt 10 alkalommal, melyek némelyikére akár már te is emlékezhetsz:
- 1976 Montreal
- 1980 Moszkva
- 1984 Los Angeles
- 1988 Szöul
- 1992 Barcelona
- 1996 Atlanta
- 2000 Sydney
- 2004 Athén
- 2008 Peking
- 2012 London
- 2016-ban pedig Rio de Janeiro-ban lesz.
A felsorolt városokból nagyon jól látszik hogy a világ szinte minden pontján volt már olimpia.